A gyékény patakok, tavak mentén szinte mindenhol megnő. Amikor ezeket a barna végű növényeket látjuk, automatikusan tudjuk, hogy arrafelé mocsár van. Alkalmanként betakarítunk belőlük, és régi tejeskannák vagy nagy padlóvázák dekorációjává tesszük őket. Azonban a gyékény sokkal több, mint egy egyszerű mocsári növény. Csodálatos táplálékforrást jelentenek, tűzhordozók és számos módon felhasználható növények is egyben. Minden cserkésznek, vadonjárónak és túlélésre felkészülőnek ismernie kellene őket. Ez megint csak egy olyan tudástár, amit azok élveznek, akik tudják milyen fontos lehet a felkészültség, az életbenmaradás és az archaikus tudás felelevenítése. Olcsó élelmiszerforrás is a hozzáértő fogyasztó számára, aki annak a módját kutatja, hogyan tudná élelmiszerszámláját csökkenteni.
A gyékény egyik legcsodálatosabb adottsága az, hogy a növény részei egész évben ehetőek. Ebből a szempontból egyedülálló növény. Íme néhány növényrész és betakarításának ideje:
A kora tavasz az év azon szakasza, amikor ki lehet ásni a friss hajtásokat a földből, amelyek aztán meghámozva nyersen vagy főzve fogyaszthatók. Saláták nagyszerű kiegészítései lehetnek. A hajtások kiváló rostforrások is.
A nyár a betakarítás ideje, a gyékény számos részét élvezhetjük ekkor. Óvatosan húzzuk ki szárát a földből, és látni fogjuk, hogy a szár alsó része fehér. A nyers szár íze a kigyóuborkára emlékeztet. A szár íze megfőzve pedig a kukoricáéra.
Késő nyáron a zöld virágfejeket le lehet tisztítani és úgy elfogyasztani, mint a főtt kukoricát. Nyár közepén, amikor a sárga virágpor megjelenik a gyékényen, a virágport egy kis zsákocskába rázva felhasználhatjuk levesek és pörköltek sűrítésére, vagy liszttel összekeverve nagyszerű ízű kenyeret süthetünk magunknak.
Az ősz az az idő, amikor a gyékény gyökereit kell összegyűjtenünk. A gyékény gyökér olyan mint a kötél, le kell mosni, és vízben állni hagyni néhány órát, amíg az oldat “ragacsos” nem lesz. Ezt azután le lehet önteni, és kenyér készítésére használni, vagy akár levesbe lehet keverni.
Bár a gyékény gyökereit nehezebb beszerezni, mert télen át kell hozzá törni a jeget, a tél vége felé a kicsi, új hajtásokat viszont be lehet gyűjteni és fogyasztani.
Azok számára, akiknek túlélése valamikor a természet adta lehetőségektől függhet, a gyékény nagy segítség lehet. Nem csupán élelmiszerforrást biztosít a rászorulók részére, hanem a növény egyéb más részei segíthetnek a túlélésben.
A gyékény barna fejében lévő szöszt- igen gyúlékony volta miatt- fel lehet használni tűz csiholásához.
Kabátok, párnák töméséhez is kiváló, jó szigetelő és védelmet nyújt a hideg ellen.
Az érett levelekből fonott kosarakat, szőnyegeket, és még ideiglenes matracot is készíthetünk, ami lehetővé teszi, hogy némi védelmet élvezzünk a puszta földön való alvás helyett.
A gyékény mindig is lenyűgözött, gyerekként mindig csak “kardoztunk” velük, fel sem fogva akkor, hogy valójában milyen csodálatos is ez a növény. Szerintem igazán megérdemli azt, hogy elismerjék olyan növényként, amely biztosítja számunkra a különböző élelmiszer-és túlélő forrásokat.