Vizelet terápia
A módszert egyébként nagyanyáink is ismerték. A régiségben több olyan tanácsot adtak például a pattanásos bőrű ifjaknak, hogy mossanak arcot saját vizeletükkel, vagy ha a kapa megvágta a lábukat a földeken, akkor saját vizelettel fertőtlenítették azt.
A természetgyógyászok kongresszusán elhangzott, hogy fegyvertárukban igen fontos szerepet játszik a vizeletterápia. Az biztos, hogy ha az utcán a járókelőktől megkérdezné bárki, hogy mi a véleményük a vizeletterápiáról, hát igen elutasító választ adnának. Sokan elutasítanák még a gondolatot is, hogy saját vizeletüket lenyeljék. Mégis sok helyen a világon már évezredek óta alkalmazzák az ilyenfajta gyógymódot és esküsznek is rá, hogy a vizelet ivása majdnem minden betegségtől kigyógyítja az embert.
A vizeletterápiát Indiában a mai napig is alkalmazzák a klinikákon. Mahatma Gandhiról jegyezték fel, hogy ő naponta ivott a saját vizeletéből és a jógik szerint, aki 12 éven át issza a saját vizeletét, az elfog jutni a bölcsesség legmagasabb fokára.
De valójában mi a vizelet? A szervezet által fölöslegesnek tartott, salakanyag lenne?
A vizeletet – mint ismeretes –, a vesék választják ki. Naponta a veséken körülbelül 2 ezer liter vér áramlik át és a körülbelül hatmillió hajszálér-gombolyag – glomerulus – a szakemberek számítása szerint naponta 120-180 liter vérsavót szűr meg. A szűret a vérrel már azonos összetételű anyagot tartalmaz. A vesék csatornái az elsődleges vizeletből kivonják a sókat és többi nagyon értékes fiziológiai anyagot, amely a szervezet számára még felhasználható. A megszűrt folyadékból naponta körülbelül 1-1,5 liternyi salakanyagot tartalmazó vizelet kerül a húgyhólyagba és onnan a szervezet fokozatosan eltávolítja.
A kiürített vizelet tehát nem tartalmaz mást, mint ami a vérben is jelen volt. A régi kínaiak a veséket az életenergia legfontosabb raktárának tartották. Az indiai orvosok szerint a vizelet ivásával főleg a súlyos, más módszerekkel nem kezelhető betegségeket lehet gyógyítani, mint amilyen a tüdő asztma, a bélbetegségek nagy része, ekcémák stb. Az idült, a gyógyíthatatlan gombásodások kezelésekor is ajánlják ezt a kezelési módszert.
Egy 1530-ban írott orvosi kézikönyv szerint a vizelet egyetlen cseppje hatékonyabban gyógyít, mint a szemek által kibocsátott összes könnymennyiség. Az Ajurvéda a vizeletet shivambunak nevezi, Shiva vizének, amelynek semmilyen káros hatása nincs. A vizelet „isteni nektár”, amelynek fogyasztása természetfölötti eredményeket ad, mivel a vérből keletkezik és életerőt ad az embernek. A vizeletnek baktériumölő, gomba- és vírusölő hatása van. Igen eredményes a rák gyógyításában, a fáradtság, a vérszegénység, többféle húgyúti betegség kezelésében, továbbá fogyókúrázásnál, meghűlés és influenza kezelésekor, kandidiázis kezelésekor, cukorbetegség karbantartásánál, emésztési rendellenességeknél stb. Az indiai orvosi könyvek 175 ismert betegség kezelésekor alkalmazzák a vizeletterápiát.
Az indiai orvosok szerint a vizelet egyáltalán nem olyan anyag, amit a szervezet fölöslegként vet ki magából. A vizeletet a vértisztítás melléktermékének tartják, illetve ultratisztított plazmának.
A tápanyagokban gazdag vér ugyanis a májon keresztül halad át, amely ott a mérgező anyagoktól megtisztul. A méregtelenített anyag ezután a vesékbe kerül, ahol további szűrésen megy át, és ott kiválasztódik belőle a víz, a só, a vitaminok, az ásványi anyagok, az enzimek, az antitestek, a húgysav és több más anyag, amelyre a szervezetnek abban a pillanatban nincs szüksége. A vesék feladata tehát a különféle anyagoknak az egyensúlyban tartása a vérben. A szervezet számára fontos anyagok csak akkor nem kerülnek vissza a vérbe, ha azok abban a pillanatban esetleg fölöslegesek lennének, vagy a szervezetnek nincs rá szüksége éppen abban a koncentrációban. Az ember szervezete folyamatosan teremti az antitesteket, a hormonokat, az enzimeket és más természetes vegyi anyagokat, amelyeknek a szervezetben igen fontos a szerepük és mivel abban a pillanatban a szervezetnek nincs rá szüksége, a vizeletbe kerülnek.
A vizeletterápiával már évezredek óta gyógyítják a betegeket, csak az elmúlt száz évben került feledésbe. Most újból a természetgyógyászok érdeklődésének a középpontjában van, és sok helyen forradalminak tartják ezt a kezelési módszert, bár nincs benne semmilyen újdonság. Érdekes megemlíteni, hogy egy görög orvos nemrégen felfedezte, hogy a vizeletnek rákellenes hatása is van. Megfigyelte, hogy a vizelet meggátolta a ráksejtek összekapcsolódását és anyagcseréjét. Vizelettel gyógyítanak Görögországban bőr-, tüdő-, emlő-, méhnyak- és májrákot.
Sokan teszik fel a kérdést, hogy hogyan lehet az, hogy egy olyan folyadék, amelyet a szervezet melléktermékként kivetett magából, mégis gyógyít különféle betegségeket. Ez a felfogás azonban teljesen téves. Tudományosan van bebizonyítva, hogy a vizelet 95 százalékban vizet tartalmaz, 2,5 százalékban különféle húgyanyagokat, és a maradék 2,5 százalékban ásványi anyagokat, sókat, hormonokat és enzimek keverékét. A mérgező anyagokat ugyanis még a máj távolította el, amikor a vér a májon keresztül áramlott át, de mérgek eltávoznak még a szervezetből a bőrön keresztül az izzadsággal, és a kilélegzéssel is.
Bármennyire is undorítónak tartják az emberek saját vizeletük ivását – bár az orvostudomány már évezredek óta ismeri a vizeletnek gyógyító képességét –, mégis felmerül a kérdés, hogy van az, hogy a vizeletterápiát olyan kevés helyen alkalmazzák a gyógykezelésben? Lehet, hogy az ok az, hogy a vizelet olcsó szer, amit a szervezet önmaga állít elő, és a beteg nem költ drága pénzeket gyógyszerek vásárlására? A gyógyszeripar számára az ilyenfajta egészségügyi kezelés nem kifizetődő.
A vizeletterápia igen gyorsan megmutatja kedvező hatását a beteg életében. Háromhetes terápia után már eljön a várva várt siker és a visszaesés szinte teljesen kizárt. Ha még a beteg böjtöl is a kezelés alatt, az eredmény igen látványos lehet, és a beteg számára is előnyösebb. Böjtöléskor a vizelet íze ugyanis szinte teljesen semleges. Ha ennek ellenére a beteg továbbra is viszolyog a vizelet fogyasztásától, akkor igen eredményes lehet, ha a vizeletbe kis ujját belemártja és az orrba dugva felszippantja. Reggelenként háromszor-ötször kell megismételni ezt a terápiát.
Gyermekkoromban sokszor jártam apámmal a Muzsla közelében levő Magyari-tanyán. Egy néhány évvel idősebb fiú is volt ott, akivel gyakran mentünk a mezőre rókalesre. Egy alkalommal olyan rosszul botlott el, hogy alaposan lehorzsolta a lábát. A vérző sebre rácsurgatott egy kevés vizeletet saját magából, és azt mondta, neki az apja mondta, hogy a vizelet a legjobb fertőtlenítő szer és kitűnő sebgyógyító anyag.
Hogyan is ajánlják az indiai orvosok a vizeletterápia alkalmazását? Szerintük igen jó módszer a beidegződött esetleges hányinger leküzdésére, ha a beteg egy pohárba önt egy deci narancslevet, díszíti egy citromkarikával és belecsöppent egy csepp reggeli vizeletet, és ezt megissza. A vizeletcsöppek számát meg lehet növelni legföljebb 5 cseppig és esetleg este is meg lehet inni egy ilyen keveréket.
Hogyan kell a vizeletet gyűjteni? A legajánlatosabb a kora reggeli, első vizeletből a középső áramlatból összegyűjteni valamennyit. Ebből csak néhány cseppnyi kell, amire szükség van a gyógykezelésben.
Egy másik ajánlás szerint egy cseppnyi vizeletet bele kell önteni fél deci desztillált vízbe és ötvenszer összerázni. Ebből a folyadékkeverékből is egy cseppet vegyünk ki és keverjük fél deci vodkához – itt az alkoholos ital tartósítóként fog működni. Ezt is ötvenszer kell összerázni. Három cseppnyit ebből az egyvelegből tegyünk a nyelvünk alá minden nap, mire tapasztalni fogjuk az egészségi állapotunk javulását. Ez után a kúrát alkalomadtán ismételjük meg, hogy a szervezetet emlékeztessük a gyógykezelésre.
A vizeletterápiát külsőleg is lehet alkalmazni. A reggeli vizeletből néhány cseppnyit kell felkenni a bőrre, amely néhány kezelés után sima lesz. Egy orvos mesélte, hogy egy kőműves páciense minden munkanap után vizeletével dörzsölte át a kezét, ezzel teljesen kiküszöbölte a mész okozta bőrroncsoló negatív hatást. A reggeli vizelettel ecsetelt szemölcsök három hét után teljesen eltűnnek.
Vizeletterápiával foglalkozó orvosok szerint néhány cseppnyi reggeli vizelet igen hatásos gyulladt szemek kezelésében, alkalmazni lehet fülcseppként vagy lábvízbe keverve fáradt lábak frissítésére. Néhány cseppnyi vizelettel egy pohár vízben gargarizálni is lehet torokfájás esetén. Ha pedig orrlyukba szippantunk néhány cseppnyi vizeletet, az ki fogja tisztítani az eldugult orrot és a bedugult sinusokat.
Hát…. Érdekes módszer, talán valaki nálunk is ki fogja próbálni.